Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

A járóvonal helyzete és egyéb téveszmék

2015.05.31

Mi is az a járóvonal?
Ha egy lépcső haladva irányt váltunk (fordulunk), akkor a tervezés első és legfontosabb művelete a járóvonal megrajzolása alaprajzban. Ez annak a gondolatbeli útvonalnak az alaprajzi tengelyét jelenti ahol a későbbiekben a lépcsőn közlekedni fogunk. A lépcsőszámítás alapja ennek a vonalnak a hossza és a teljes szintkülönbség magassági mérete.
Bármennyire is egyszerűnek tűnik a lépcső szerkesztés, számítás, sajnos a gyakorlatban rengeteg hibás tervvel és így balesetveszélyes lépcsővel találkoztam. Gondolom ezzel Önök is így vannak.

A járóvonal helyzete
Sajnos a szabvány hanyag fogalmazásából adódik a legnagyobb probléma. 253/1997. (XII. 20.) Kormány rendelet 64. § 2.bekezdés "A lépcső járóvonala, a lépcsőkar szabad szélességének határoló vonalához 0,30 m-nél közelebb nem lehet."
Ennyivel el is intézi a dolgot az OTÉK előírás. Vagyis ez a 30 cm nem a követendő példa!!! Nem ez a szabály!!! Ez csak annyit mond, hogy ettől közelebb ne legyen! Persze ezt nagyon szeretik félreértelmezni, mert így a járóvonal hosszát lehet maximalizálni, így kisebb helyre "beszuszakolni" a lépcsőt. DE!!! ezen törvény ezen paragrafus 3.bekezdése így szól "A változó belépőszélességű lépcsőfok kisebbik belépőszélessége a lépcsőkar előírt legkisebb szélességén belül legalább 13 cm legyen  Kivétel lehet a 65. § (3) bekezdésében említett lépcső." Ezt a bekezdést már kevesebben ismerik. Sajnos valószínűleg a kivétel miatt. (65. § (3) = "lakáson vagy üdülőegységen belüli, továbbá az időszakos használatú építményszint (pl. tetőtér), vagy üzemi berendezés megközelítésére szolgáló lépcső")

Időközben változott a törvény!
Egy jó pont, mert eltűnt a "... 0,30 m ..."-es szabály. Sajnos sokak számára ez mint szabály már rögzült.
Ugyanakkor a járóvonalat sok helyen emlegeti, de annak helyzetéről egy kukkot sem szól. Így levonom a jó pontot.
És sajnos az a "... 13 cm ..."-es bekezdés is eltűnt, amivel lehetett volna valamit kezdeni. Szerintem ezt a mondatot nem sikerült egyértelműen megfogalmazni, így inkább kitörölték. Javaslatom a német példa alapján: "A változó belépőszélességű lépcsőfok kisebbik belépőszélessége a lépcsőkar hasznos szélességétől mért 20 cm-re legalább 12 cm legyen." természetesen kivétel nélkül. Ez az egyetlen mondat a kilépővonal helyzetét is meghatározná. A törvényekben lehetne ábrákkal is szemléltetni az ilyen mondatokat.
Mindenesetre biztató, hogy valaki foglalkozik ezzel a törvénnyel.
A frissített jogszabályt ITT olvashatja. 

Mivel Szlovákiában dolgozom, pontosan ismerem a volt csehszlovákiai szabványt is. Mely bár megpróbál részletesebben foglalkozni a dologgal, de végeredményben mintha valamilyen fordítási hiba lenne.
CSN 73 4130
"16. a. 900mm-es szélesség esetén a járóvonal 300mm-re legyen a külső oldaltól számítva
b. 901-1200mm-es szélesség esetén a járóvonal 400mm-re legyen a külső oldaltól számítva
c. 1201-1800mm-es szélesség esetén a járóvonal a szélesség 1/3-ra legyen a külső oldaltól számítva
d. 1800mm-es
 szélesség felett a járóvonal a lépcső tengelyében legyen."
(Az a. b. és c pontokat is lehetett volna 1/3-al leírni nem értem miért tárgyalja ezeket külön.)
Olyan érzésem van, hogy mindkét ország a nagy testvér (Szovjetunió) szabványát igyekezte lefordítani, és ugyan abba a hibába estek.

A helyes és valóban alkalmazható megoldást a német szabványban  DIN 18 065 találtam meg ahol két oldal is foglalkozik a járóvonal elhelyezésével, érezve, hogy milyen fontos ez a részlet. Az érthetőség kedvéért grafikusan ábrázolja, illetve a 13. oldalon példát is mutat. (Nem vagyok germanofil, de a precizitásukról, ésszerűségükről vegyünk példát.)
din-18065-seite12-300.jpgdin-18065-seite13-300.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Húsz év tapasztalat után bátran állítom, hogy ez a helyes megoldás. 

Hibák és következményeik
- A legfontosabb következménye a rosszul felvett járóvonalnak, a balesetveszélyes lépcsőfok a kanyarban. Vagyis pont az az egyébként is bonyolult lépcsőfok, ahol még az irányváltásra is figyelni kell, teljesen elkeskenyedik.
-A csehszlovák szabvány is megemlíti még, hogy a lépcsőfok nem keskenyedhet 13 cm alá. Ennek elérése az "egyharmados szabály" alkalmazásával általában geometriailag lehetetlen. A német szabvány megengedőbb, de itt is értelmesebb. A keskenyedő lépcsőfok szélétől számított 20 cm-nél a lépcsőfoknak a 12 cm-es mélységet el kell érnie, mely a gyermekek biztonsága miatt fontos.
-Magyarországon valamelyik tankönyvben állítólag szintén szerepel az 1/3-os szabály de valamilyen olyan érthetetlen formában, hogy a járóvonalnak a külső 1/3-ba kell esnie! És bár hihetetlennek tűnt a dolog mégis kaptam már ilyen rajzot valódi építészektől. Megáll az ész! Ez egy új építésű ház. A lépcső a hálóhoz és a gyerekszobákhoz vezet. Amikor hozzám került a terv, már kész volt a födémnyílás is. 
rossz1.jpg
Egy ilyen lépcsőn nem szeretnék közlekedni, a gyerekemet a közelébe se engedném.

További téveszmék
A lépcsőn a külső íven kell közlekedni! " NEM ez nem így van egy jó lépcsőn. Ezt a tévhitet már szakembertől is hallottam. Így próbálta "magyarázni a bizonyítványt", a megtörtént baleset után. Ilyen alapon korlát sem kell a lépcsőre, elég azt mondani, hogy "Ne ess le!" Mindenki tudja például, hogy autóval közlekedve bal kanyarban nem illik átsodródni a bal oldalra, mégis ha belátható az a kanyar akkor sokszor megtesszük, pedig ott akár bírság is jár érte. A fordulós lépcsőn közlekedve szintén megpróbáljuk rövidíteni az utat teljesen természetesen, de ez egy rossz lépcsőn lefelé jövet végzetes is lehet.

Minél szélesebb a lépcső annál jobb." Bár a "jobb" kifejezés elég általános de akkor nézzük (csak fordulós lépcsőkre vonatkoztatva):
Kényelmesebb? NEM! Mivel a járóvonalunk a keskeny lépcsőn hosszabb. Ha szélesítjük a lépcsőt akkor ez a vonal befelé mozdul el és egyre rövidül hossza (a lenti példán: 405cm-ről 378cm-re), vagyis egyre meredekebb lesz a lépcső. Az alábbi alaprajzokon látható, hogy egy lépcsőfokkal kevesebb fér el, ha a lépcső szélességét 90cm-ről 100cm-re növeljük.

wwwpod600.jpg
Biztonságosabb? NEM, mert az elkeskenyedő lépcsőfokok annál jobban keskenyednek minél szélesebb a lépcső. Vessük össze például mindkét esetben a 7. lépcsőfokot. A járóvonalon ugyan akkora mélységűek, a korlát közelében a szélesebb lépcsőn ez a fok sokkal keskenyebb. Ránézésre sokkal biztonságosabb a keskenyebb lépcső 7. foka. Illetve,
Biztonságosabb? NEM, mert ha középen közlekedünk, egyre távolabb kerülünk a korláttól, így egy esetleges eséskor távol vagyunk a biztonságot jelentő kapaszkodótól. 
Nagyobb holmikat könnyebb felvinni? NEM feltétlenül. Esetünkben a képen látható paradoxon szerint egy keskenyebb lépcsőn nagyobb "labdát" lehet feljuttatni. (A lépcsők megfelelnek a fenti alaprajzoknak. Vagyis a 90cm-es szélességű lépcsőn 125cm-es átmérőjű labdát lehet felvinni, míg a 100cm szélességűn csak 115cm-est.)

www3d600.jpg
Szebb? NEM, bár a szépség szubjektív fogalom, mégis a lépcsőn általában a korlát a díszítő elem. A szélesebb lépcsőn eleve rövidebb a korlát, de kisebb az orsótér is, így a korlát kevésbé látványos.

Minél alacsonyabb a lépcsőfok annál kényelmesebb a lépcső." Csak az a helyzet, hogy ha túl alacsony akkor nagyon sok lépcsőfokra van szükség a kellő magasság eléréséhez. Ezért a megtett út hossza nő, mivel az alacsonyabb lépcsőfokból nem csak több van, de még mélyebb lépcsőfokot is kell tervezni a lépcsőképlet „2 m+sz = 60-64 cm” alapján. Találjuk meg az optimumot. A 18 cm körüli magasság lakóépületen belül teljesen elfogadható.

"A lépcsőfokok egymásra takarásával érjük el a fokok kívánt mélységét." Sajnos a lépcsőfok mélységére lefelé haladva van szükségünk, és akkor az egymásra takart lépcsőfokoknak nincs jelentőségük. Fontos azonban itt megemlíteni, hogy az áttört lépcsőknél a lépcsőfokok egymásra takarásával tudjuk megakadályozni a letekintést. Ezzel a tériszonyban szenvedők komfortérzetét nagyban javíthatjuk. Egy átlagos lépcsőnél ez a takarás cca. 40 mm legyen.

"A lépcső alatti hely ideális rakodótér kialakítására."  NEM, nem ideális. Általában a profi lépcsőgyártók nem szoktak bútort gyártani, így egy másik szakembert kell hívni. A lépcsők  tömör fából készülnek, ezért ide nem illik az olcsó laminált anyag. 
Így a kész tárolónk:
- drágán kivitelezhető (mivel teljesen egyedi, ferde ajtó, ferde falak, speciális vasalat és drágább, felületkezelést igénylő alapanyag szükséges)
gyengén kihasználható (általában ez a hely 1 méter mély, ugyanakkor csak 50-60cm magas),
Tehát csak akkor gondolkodjunk erről, ha tényleg nincs máshol hely a házban, és egy drága szekrényt szeretnénk a porszívónak.

"A lépcsőn a pihenő a pihenésre szolgál."  NEM. Pihenni bármelyik lépcsőfokon megállva is tudunk. A pihenőnek két fontos egészen más jelentősége van. 
a forduló biztonságosabb ha pihenővel oldjuk meg. Manapság helyszűke miatt inkább húzott fokokat alkalmazunk, de sok esetben egy 180°-os fordulót nehéz megszerkeszteni biztonságosan, ha nincs orsóterünk. A fordulóban óhatatlanul is keletkeznek háromszög alakú lépcsőfokok melyek balesetveszélyesek.
8valasz-b.jpg
balesetkor lassítja vagy megállítja az esést. Ezért is szerepel az OTÉK törvényben
"64. § (2) .... A lépcsőkar legfeljebb 20 fellépést tartalmazhat." Más európai törvények 17-18 fokot említenek. Itt a magyar előírás megengedőbb. Ugyanakkor szerintem más elbírálás alá kellene esnie egy egyenes lépcsőkarnak, és egy fordulósnak. A húzott fokoknál a guruló teste kisodródik, és vagy a falnak vagy a korlátnak ütközve mindenképpen lassul. Ezért is gondolom a fordulós lépcsőket biztonságosabbnak.
Az egyenes karon a pihenő mélysége a lépéshossz (vagy többszöröse) + 1×belépő. Ez is nagyon fontos, mert csak így marad meg közlekedésünk ritmusa, és a pihenőn nem kell apróznunk, vagy nyújtanunk a lépésünket.

folyt.köv.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.